Neked nincs jogod gyászolni!
Azáltal, hogy a segítő szakmában dolgozom, mélyebben belelátok emberek életébe. Amikor egy beszélgetés során elmondom, hogy függőségekkel foglalkozom, általában előkerül egy saját élményű, vagy családi történet, melyben a függő mellett lélegezni próbál a fuldokló család. Ha szóba kerül, hogy veszteség feldolgozással foglalkozom, ajándékul kapok egy történetet az átélt legnagyobb veszteségről. Ha az illegális gyászra terelődik a szó és megemlítem, hogy segítői énem nem a megítélésről, hanem a megértésről szól, bizakodó és szomorú mosollyal, mély sóhajokkal és megbicsakló hanggal nyílnak meg a lelkek és mozdulnak szóra a szájak. És a történetek tiltott szerelemről, évtizedes viszonyokról, gyötrő-gyönyörű időszakokról szólnak, mely történetekben éppúgy ott van a szerelem és szenvedély, mint az árulás, a becsapottság, a szégyen és a veszteség.
Jogfosztott vagyis illegális gyász
Az illegális vagy jogfosztott gyász leírása Kenneth Doka nevéhez fűződik, aki az Amerikai Hospice Alapítvány vezető pszichológusa. Ő alkotta meg a fogalmat és több tanulmányt, cikket és könyvet is írt a témában. Illegális gyászról beszélünk, amikor mások szerint nincs jogosultsága a gyásznak, az itt maradónak nem engedik a gyászt. Ilyenkor azt érezteti a környezte, hogy nincs joga gyászolni, nincs joga az érzéseihez, hiszen valójában nem is élt meg veszteséget. Doka szerint ilyen lehet a kisállat elvesztése, a kollegális kapcsolat, (a társadalom szemében egyik kapcsolat sem olyan „mély”, hogy gyászolni lehessen), de ide tartozik, amikor a gyászoló gyereket rekesztik ki a gyászfolyamatból.
Van-e joga gyászolni a szeretőnek?
Az illegális gyász körébe tartozik a szeretői viszony is, ilyenkor az itt maradó gyászfolyamata tele van gátló tényezőkkel. Elveszti azt az embert, akit szeret, de nem mondhatja el senkinek, legalábbis keveseknek. Ha elmondja, akkor is tele van szégyennel, lelkiismeret furdalással, gyakori, hogy úgy érzi, ez a büntetése azért, amit korábban tett. Előfordulhat, hogy kiderül a viszony, ez esetben a család, vagy a feleség többféle módon is büntetheti a másik felet. Mindez nehezíti – ritkán lehetetlenné teszi – a gyászfolyamatot.
A szeretőnek szintén lelki fájdalmat okoz, hogy nincs lehetőség lezárásra, búcsúra, nem élhet azokkal a rítusokkal, melyek megkönnyíthetnék a történet feldolgozását. A gyászoló sokszor a temetésre sem tud elmenni, vagy mert nem akar problémát okozni, vagy azért – ez is gyakori – mert kitiltják onnan. A lezáratlanság élménye tovább erősíti a megélt nehéz érzéseket. Számára sokszor nincs megfelelő megtartó közeg, család, vagy barátok, akik támogatnák fájdalmában. Jó esetben van legalább egy barát, esetleg a saját család, a megtartáshoz azonban nem biztos, hogy elegendő.
De a gyászolónak ilyenkor nemcsak a szeretett személy elvesztésével kell megküzdenie. Sokszor úgy érzi, hogy végleg elveszett annak a lehetősége, hogy valaha családja és gyereke legyen. Ilyenkor gyász tárgya lehet még az elveszett – vagy elvesztegetett – fiatalság, a család illúziója vagy a meg nem született gyerek is. Tovább nehezíti a gyászt az ilyenkor hatványozottan jelentkező egyedüllét, magányosság, a szégyen, vagy megszégyenítés, a bűntudat és lelkiismeret-furdalás is. Sajnos tudok olyan sajnálatos esetről, amikor egy egész baráti társaságot fenyegetett meg a feleség, hogy szóba sem állhatnak az elhunyt férj korábbi barátnőjével.
Írásomban nem kívánok most kitérni arra, hogy mennyire erkölcsös vagy etikus fenntartani egy titkos szerelmi-, vagy szeretői kapcsolatot. Nem ez a cikk témája. Természetesen tudom, hatalmas fájdalmat élnek meg a többi családtagok is, feleség, esetleg gyerekek. Azonban én segítőként nem ítélkezhetem, egyrészt mert soha nem vagyunk birtokában a történet minden aspektusának, másrészt nincs is jogom ahhoz, hogy bárkit elítéljek.
De abban egyetértünk szakemberek, hogy a gyászhoz mindenkinek joga van. A szeretet hőfokát, a hiány és fájdalom megélésének mértékét nem az határozza meg, hogy legális vagy illegális volt-e a kapcsolat, amely ilyen szomorúan végződött. Illegális gyász esetén a feldolgozás jelentősen nehezebb, elhúzódhat, s a családi, baráti segítség, meghallgatás, a támogatás vagy megtartás még inkább felértékelődik.
Mert ami a legnagyobb segítséget nyújthatja, az az érzés, hogy nem vagy egyedül az érzéseiddel, fájdalmaddal, hogy vannak, akik melletted állnak, fogják a kezed, szeretnek. Ha ezt megéled, akkor ismét tudod szeretni önmagad, újra szerethetőnek érzed magad és ezt mások is így fogják látni.
