A mai kor társadalmának emberideálja egyre inkább azt sugallja, hogy nem számít az ember nembeli lényege: a férfi és a női mivolta. Egyre gyakoribbá vált, hogy elkülönülten beszélünk férfiakról és nőkről. Nem célom, hogy a nemek szerinti szeparáció mentén vizsgáljam az emberi fejlődést, mert hiszem, hogy a két nem elválaszthatatlan egymástól.

A kérdés „csak” annyi, hogy vajon elég jól vagyunk-e ezekben a szerepeinkben? Képesek vagyunk-e tanulni saját nemünk lehetséges bajaiból, nehézségeiből? Hiszen, amikor majd befejeződik az élet, nem lesz szükség többet női vagy férfi szerepekkel való azonosulásra. Önmagunk leszünk újra és visszatérünk a két nem egységébe, az igazi létállapotba; “az Emberlét legtisztább állapotába.” (Lao-ce)

Azt vallom, hogy a csupán női és férfi létről való beszéd kizárólag a minőséget jelöli, és egyik sem tud működni a másik nélkül. A nő valójában még annak legintimebb részleteiben is a férfi bekapcsolásával képes kiteljesíteni önmagát. Ezért én nem a két nem különbözőségének, hanem azok polaritásának álláspontját képviselem. Gondolataimat nem a nők és a férfiak közötti különbségek alapján értelmezem azzal, hogy ki a jobb kinél. Amikor ilyet hallok, akkor már tudom, hogy én is elvesztettem a hangom. Engem az érdekel, hogy mi, nők hogyan észleljük a valóságot és az igazságot: hogyan tudunk fejlődni, gondolkodni, figyelni, látni, érezni és beszélni, más hangon. A női hangjának visszaszerzése a nő önmagáról alkotott képéről és emberi kapcsolatairól szól. 

Engem nagyon érdekel annak a kérdésnek a megvitatása is, hogy vajon, hogyan lehet az, hogy a férfiak tapasztalata sokszor egyenlő az egész emberiség tapasztalatával, és így a nőket évszázadok óta semmibe veszik? Úgy gondolkodnak az emberi életről, hogy közben kívül hagyják a nőket, a nők pedig saját magukat.

A nőiség nézőpontjai

Amikor a nő lélektani állapotait vizsgáljuk, az Integrál elmélet keretrendszerét hívjuk segítségül. E négy alapvető nézőpont mindegyike fontos, ám nagyon különböző információkkal szolgál. Ezen keresztül gyakorlatilag bármire rá lehet tekinteni és érdemes is, ha szeretnénk meggyőződni arról, hogy minden fontos, alapvető elemet figyelembe vettünk, amikor arra keressük a választ, hogyan élem meg magam nőként, milyen hatások érnek, azt miből veszem észre, és azt hogyan kezelem önmagamban és a külvilág felé. Közösségünk szakértői cikkeiben, valamint programjainkon és önismereti csoportjainkban a nőiséggel kapcsolatos minden fontos alapvető elemet figyelembe veszünk és megdolgozunk.

Belső - Egyéni (intencionális) - "én" terület: A tudatosságunk a saját nőiségünkről. Foglalkozunk a nő egyéni belső érzéseivel, gondolataival, hitével, élményeivel, értékrendjével, a saját neméről alkotott tudatosságával. ahogy érzem magam nőként

Külső - Egyéni (viselkedési) - "az" terület: A nőiség kívülről megfigyelhető, mérhető, mennyiségekkel leírható jellemzői. Az ő teste, nőies viselkedése, szervezete. Milyennek látják mások azt a nőt kívülről. 

Belső - Közös (kulturális) - "mi" terület: Mit lát rajtad a másik, és azt Te hogyan veszed észre? Mit tükröz vissza Neked? Foglalkozunk a párkapcsolat és családi alrendszerek (anya-lánya, anya-fia) aspektusaival is: "hogyan élem meg őt, hogyan élem meg magam a kapcsolatban?" Ez az a terület, ahol a problémám valóságban megjelenik.

Külső - Kollektív (társadalmi) - "azok" terület: A nőiesség külső, megfigyelhető, mérhető viselkedései, szociális, gazdasági rendszerek, társadalmakban elfoglalt helye és csoport szintű működése. Transzgenerációs, örökölt női mintáink.