Tabuk nélkül - Más Hangon

Beszéljünk róla

Sokan félnek attól, hogy ha beszélni kezdenek, ha kifejezik szükségleteiket, akkor el fogják ítélni, bántani fogják, nem fogják meghallgatni, megérteni őket, és a beszéd csak tovább bonyolítja majd a helyzetüket - ez azonban nem a megoldás, hanem a probléma része, ami fenntartja a tabukat. De mik is ezek a tabuk? Nézzünk rá együtt a főbb témákra. 

Témáink

Tabuk nélkül - a tabukról

A tabusított témák ott morajlanak az élet minden szegletében. Bennünk vannak, foglalkoztatnak minket, mégis van, hogy nem merünk beszélni róluk, vagy nem mindig találjuk meg rájuk a megfelelő szavakat. Pedig ha nem beszélünk róluk, ha nem adunk hangot a szükségleteinknek, a vágyainknak vagy a fájdalmainknak, akkor az elfojtás és a tabusítás hátráltathatja az egyéni fejlődésünket és a kapcsolataink kibontakozását. 

Mi az a tabu és miért érdemes foglalkozni vele?

Társadalmunkban a tabuk rendszerint olyasmire vonatkoznak, amit tilos megtenni, kimondani, érezni, tudni és érinteni, miközben nagyon is megtehető, kimondható, érezhető, felismerhető és megérinthető volna. Vannak rá szavaink, mondataink, mégsem tudjuk, hogyan beszéljünk arról, amitől félünk, vagy ami félelmet kelt bennünk: a betegségről, a halálról, a szülésről, az abortuszról vagy a vetélés fájdalmáról, az erőszakról, a szexualitásról, a női létünket nehezítő megannyi dologról.

A tabu ereje miatt az ilyen helyzetekre nem alakult ki elfogadható, nehézségek nélkül követhető kommunikációs séma. Arra hívunk hát benneteket, hogy találjuk meg együtt a szavainkat, az eszközeinket, azt a bizonyos MÁS hangot arra, hogy feloldjuk ezeket a tabukat.

Az idők során a nő elvesztette a valódi hangját, a szükségleteinek kimondásából származó tiltások félelmet, szorongást váltottak ki belőle. Ez a folyamat nagyon hasonlít a tabuk kialakulásának dinamikájához. Így a sok kimondatlan érzés, probléma és nehézség, azaz a tabuképzés beárnyékolja a nők életét és elnyomja a hangjukat.

Mi a gyökere a tabunak? 

Tapasztalataim szerint csak akkor tudjuk kimondani a számunkra kényes témákat, ha megértettük, hogy az adott dolog miért kelt bennünk szégyenérzetet. Amennyiben megértjük a tabuk forrását a saját életünkben, akkor megtettük az első lépést afelé, hogy másokkal is képesek legyünk beszélni az adott témáról, szabadon tabusítás nélkül.

„Vannak bizonyos tabuk, amelyek egy adott csoport összetartó erejét képezik. Ilyenek a társadalmi tabuk erőszakról, vérfertőzésről. Ezek összetarthatnak bizonyos közösségeket. Ám más tabuk, mint a szexualitás, a pénz és a halál gyakran a félelemben gyökereznek” — mondja Esther Perel, a tabukkal foglalkozó pszichoterapeuta.

"A dolgok nem eredendően tabuk, hanem valamilyen folyamat, döntés vagy esemény során tabuizálódnak. Ez lehet vallási, (egyéni vagy közösségi) hiedelem- vagy hagyományalapú, átvett vagy kreált, esetleg újraértelmezett folyamat következménye. Lehet egyéni döntés, amely kihat a környezetre, és replikálódik mindenféle racionális döntés nélkül, vagy kollektív konszenzus, illetve történés alapján, vagyis a tabuizálás folyamata lehet mechanikus, tanult vagy öröklött"  — írja dr. Rajkó Andrea.

Például, ha olyan családban nőttél fel, amelyben a szüleidnek az volt a hiedelme, hogy a szex csak házasságon belül elfogadható, az valószínűleg meg fogja határozni a házasság előtti párkapcsolataidat is. A házasságon kívüli szex-tabu a szocializáció mellett a vallásban is gyökerezhet. Ilyen az az eset is, amikor a családunk nem hajlandó beszélni az azonos nemű párok létezéséről: hosszú ideig fennálló tabu alakulhat ki a gyerekekben a homoszexualitással kapcsolatban. Erős tabuképzés történik a holokauszt kapcsán is.

Ha fel tudjuk ismerni, hogy származási családunk és mi magunk is hasonló tabukkal küzdünk, már közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük, miért káros némának maradni. 

Mi történik, ha megtöröm a tabusítás hagyományát?

Ha sikerül megfogalmazni magunkban egy célt, ami miatt fontos leszámolni az adott tabuval, akkor az segíthet elmerülni a tabusított témákkal kapcsolatos beszélgetésekbe, és egyre kevésbé fogunk zavart vagy szégyent érezni. A hagyományok megszakítása nem rossz dolog, ám félelemmel tölthet el bennünket, mivel azt tanultuk, hogy ezt nem szabad és szégyellni való dolog. 

Inkább kérdezzük meg önmagunktól: vajon mit mond el rólunk, ha nem követjük az adott szabályt vagy megtörjük a tabut?

A válasz segíteni fog, hogy szélesebb perspektívában lássuk a választásainkat, a világot, egy nagyobb egész részeként, ahelyett, hogy csupán egy apró részletre fókuszálnánk, mint amilyen például egy családtag reakciója a döntéseinkre. 

„Lehet, hogy a szüleink tiszteletlennek tartanak, amiért megkérdezzük, hogy az apánk írt-e végrendeletet, mivel a családunkban tabutéma a halandóság – magyarázza Perel. “Ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy tiszteletlen személyek lennénk. Ehelyett inkább azt mutatja, hogy annyira törődünk a családunkkal, hogy még nehéz témákat is felhozunk, amelyek az idősek anyagi és érzelmi biztonságára vonatkoznak. Ha meghatározzuk, miért akarjuk megszegni a tabut, kevésbé érezzük magunkat csapdában, amikor mások magyarázatot várnak, és kialakíthatjuk a saját, egészséges kötődéseinket” – hangsúlyozza Perel. 

Menjünk bele a kellemetlen beszélgetésekbe is!

Ha végre megértettük a tabujaink természetét, elkezdhetünk cselekedni. Legyünk nagyon türelmesek önmagunkkal! A változás sosem egyik napról a másikra történik. Kérhetünk segítséget is. Például egy új szemléletben gondolkodó közösség támogatásával újraértelmezhetjük azokat az értékeket, gondolatokat, amelyekben addig hittünk, legyenek azok bármilyen nehezek is. 

Ehhez elengedhetetlen, hogy felismerjük a félelmeinket, a negatív automatikus gondolatainkat, a negatív sémáinkat is. Amikor pedig eljön az ideje és szóba kerülnek a számunkra addig tabunak vélt gondolataink, ne kerüljük a témát, bátran menjünk bele a beszélgetésbe. Ne próbáljuk nem kényelmetlenül érezni magunkat, mert úgysem fog menni. Csak csináljuk! A közösség, mint például a miénk, meg fog tartani ebben. Ne féljünk, cselekedjünk! Fogadjuk el, hogy a tabuk morális iránytűként működnek minden embernél, ezért muszáj megismernünk a hozzájuk kapcsolódó kötődéseinket. 

Az Integrál Női közösségben olyan nőtársak vesznek majd körül, akik szabadon beszélnek, vállalják azokat a dolgokat is, amelyek mások számára tabuk, így inspirálhatnak téged, hogy te magad is úgy élhess, ahogy szeretnél. Szabadon. Egyre szabadabban.

Közösségeinkben két lehetőség közül választhatunk: beszélünk, vagy hallgatunk tovább a minket és a világunkat érintő nagyon fontos kérdésekben. Mi úgy döntöttünk, a beszédet választjuk! Ha Te is, akkor csatlakozz zárt Facebook csoportunkhoz (https://www.facebook.com/groups/integralnoiesseg) és szeretettel várunk a Női körben is.

Kapcsolat

  • MÁS HANGON Tanácsadó és Pszichoterápiás Központ
    1126 Budapest, Böszörményi út 34/A, 1. lh. Fsz. 1.

  • nok@mashangon.hu


© Róza Ráchel 2021. Minden jog fenntartva.