Skip to main content

Tabuk nélkül a hússal vagy húsmentes étkezésről

Divat vagy valóban egészségesebb a húsmentes élet? Ezt a kérdést pro és kontra érvekkel járjuk most körbe, hogy tisztábban lássuk mindkét oldalt.

Boncolgassuk először az okokat, ugyanis nem mindegy, ki miért dönt úgy, hogy részben vagy teljes egészben kiiktatja az állati eredetű fehérjét az étrendjéből. Sokan egészségügyi megfontolásból vélik úgy, hogy tehermentesítik a szervezetüket az állati fehérjétől, mások etikai vagy környezetvédelmi megfontolásból nem esznek húst. Ez utóbbi nézet napjainkban különösen a tinédzser lányok körében terjed futótűzként. 

A környezetvédelmi megfontolás mögött álló objektív tények a következők

A növényi „húspótlók” 47%-99%-kal kevesebb művelési területet igényelnek a hagyományos húsokhoz képest. A növényi „hús” 30-90%-kal kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsát ki, mint a hagyományos hús. A víz felhasználás 72-99%-kal kevesebb a növényi húsok esetében. A növényi eredetű hús 51-91%-kal kevesebb tápanyag-szennyezést okoz a vízben. A növényi eredetű hús nem igényel antibiotikumot. Ez egy lehetséges út a fenntartható élelmiszerellátáshoz.

A húsmentes élet irányzatai a következők lehetnek

Lakto-ovo vegetarianizmus: növényi élelmiszerek, tej, tejtermékek és tojás fogyasztható, de a hús és halak nem. Ovo vegetarianizmus: növényi élelmiszerek és tojás fogyasztható, de a tej, tejtermékek, hús és halak nem megengedettek. Lakto vegetarianizmus: növényi élelmiszerek, valamint a tej és tejtermékek fogyaszthatók, de a tojás, hal és húsok nem. Vegán: növényi élelmiszerek fogyaszthatók, de semmilyen állati eredetű élelmiszer nem. (A feldolgozott termékek tartalmazhatnak állati eredetű összetevőket is, pl.: albumin, állati zsírok, E120 színezőanyag, kazein, glicerin. Ezeket vegán étrendben nem fogyasztják.)

További irányzatok: Semi-vegetáriánus, Flexitartiánus, Pollotariánus, Pescatriánus, Nyers-vegán, Fruitariánus…

A növényi étrend egészségügyi előnyei: vitaminban és ásványianyagban gazdagok, antioxidánsokat tartalmaznak (daganatos megbetegedések kockázatát csökkentik), rostokat tartalmaznak (mikrobiomok számára fontosak, az elhízás kockázatát csökkentik), szív és érrendszeri problémák megelőzése (LDL koleszterin csökkenés) valamint a kevesebb állati eredetű fehérje fogyasztása a köszvény megelőzéséhez is hozzájárul.

A csak növényi étrend egészségügyi kockázati tényezői

B12 vitaminhiány (növényekben nem található), esszenciális aminosavakat nem megfelelő mennyiségben tartalmaznak ezért elégtelen mennyiségű bevitelt eredményezhet, ízfokozók intenzívebb használata jellemző (pl. magas Na tartalom), GMO kockázat (pl szója), cink, vas, kálcium és egyéb ásványi anyagok hiánya. Mindemellett rosszabb hasznosulás jellemzi (biológia értéke kisebb) növényi 50-75%, állati 80-100%. Több növényi termék a különféle kezelések miatt az ultrafeldolgozott kategóriába tartozhat (ezt mindig ellenőrizni kell). 

Makrotápanyag összetételüket tekintve a helyzet a következő

A növényi étrendben a fehérje tartalom 20-40%, (szárazbab: 22%, szójabab: 40%, lencse: 26%), nem teljesértékű fehérje (kéntartalmú aminosavak - metionin, cisztein, cisztin – mennyisége kevés, a szója teljesértékű, de (allergén, ösztrogénanalóg, GMO). Komlettálás szükséges! Az állati húsok fehérjetartalma 15-22%, teljesértékű és minél soványabb a hús, annál magasabb a fehérjetartalma. A növényi étrendben a zsírtartalom alacsony, átlagosan 0,3-0,5%, kivétel a földimogyoró, szója. Fitoszterineket tartalmaznak (LDL koleszterin csökkentők), telítetlen zsírok így koleszterint nem tartalmaznak. A transz zsírsavak (telítetlen zsírsav transz elrendezése) - hidrogénezés, finomítás- fogyasztását azonban kerülni kell! Az állati húsok zsír tartalma sertéshús esetében 5-37%, marhahús esetében 5-19%, baromfiféléknél 1-23% és halak esetében 15-20% (itt magas az omega 3 zsírsavak aránya, amelyek többszörösen telítetlen zsírsavak). Koleszterint tartalmaznak (minél soványabb a hús annál kevesebbet). A növényi „húspótlók” szénhidrát tartalmára és energiatartalmára jellemző, hogy magas, különösen az emészthető poliszacharidok mennyisége pl. bab, borsó és lencsefélékben. Nem emészthető oligoszacharidokat is tartalmaznak (prebiotikus hatásúak, puffasztó hatásúak, élelmi rost források). Az állati húsok szénhidrátban nagyon alacsonyak (0,3-0,5%).

Vitamin és ásványianyag tartalmukat tekintve a növényi tápanyagok a vízben oldódó vitaminok közül jellemzően C-vitamint, folsavat, B1, B2 vitaminokat, míg a zsírban oldódók közül: béta karotint, E-vitamint, K-vitamint tartalmaznak. Mikro- makro elemek közül az alábbiakat lehet kiemelni: kálium, magnézium, nátrium, kálcium, foszfor, vas, szelén, cink és réz. A vas hasznosulása azonban nagyon alacsony mindössze 1-5%. Az állati eredetű ételekben a vízben oldódó vitaminok közül ki lehet emelni B1-, B2-, B6-, B12-vitaminokat (ez utóbbi csak a húsokban található meg!), a zsírban oldódók közül az A- és D-vitamint, Mikro- makro elemek esetében pedig a vasat, cinket, mangánt, szelént és rezet. A vas hasznosulása 15-35%.

Az objektív összehasonlítás alapján nehéz lenne egyértelmű mérleget vonni. Az egészséges felnőtt lakosságnak szánt hazai útmutató (az idén megújult okostányér) egyébként kifejezetten javasolja, hetente legalább egy húsmentes nap beiktatását. Fontos a kiegyensúlyozott étrend és a mértékletesség.

A tinédzser lányok esetében különösen oda kell figyelni a motivációra és a határokra, mert ez a fajta erőteljes kontroll gyakorlás mélyebb problémák alapja lehet.