Szex a menopauza után

A szexuális aktivitás a kor előrehaladtával meredeken csökken. Egy amerikai kutatásban az 57 és 73 év közötti nők kevesebb, mint fele nyilatkozott úgy, hogy szexuálisan aktív, és azok is átlagosan havonta kevesebb, mint kétszer szexeltek. A természet valójában nem azt szánta a nőknek, hogy a reproduktív kor után is szexuálisan aktívak legyenek, ezért ha továbbra is szeretnének kielégítő szexuális életet élni, azért meg kell dolgozniuk és kreatívnak kell lenniük. Ehhez fel kell feltárni azokat a lehetséges érzelmi és fizikai okokat, amelyek szabotálhatják a szexuális választ, és ki kell tapasztalni, hogy kinek mi lehet a legmegfelelőbb megoldás. 

Miért csökken a libidó?

Igen nagy szenvedésnyomással jár, ha eltűnik a vágy és az addig harmonikus szexuális élet csorbát szenved. Sokan úgy érzik, hogy a párkapcsolatuk is veszélybe kerülhet emiatt, így a vágy hiánya komoly problémává válik, amelyre viszont nincs gyors megoldás. A sokat hangoztatott "rózsaszín tabletta", amelytől a női libidó serkentését várták, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mindamellett, hogy csak igen kis mértékben hatott, kiderült, hogy jelentős mellékhatásai is vannak, mint az alacsony vérnyomás, az ájulás és a hányinger.

Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek más megoldások. Első lépésként érdemes megnézni, hogy mik vezethetnek a leggyakrabban a libidó csökkenéséhez és mi az, amin változtatni tudunk. 

Csökkenő hormonszintek 

Nőknél mind az ösztrogén, mind a tesztoszteron hozzájárul a libidóhoz. Az ösztrogént a petefészkek és a testszövetek, a tesztoszteront a petefészkek és a mellékvesék állítják elő. Míg az ösztrogénszint a menopauzában meredeken esik, addig a tesztoszteronszint lassan és folyamatosan csökken a korral. Azok a nők, akiknek a petefészkét a menopauza előtt eltávolítják, gyakran tapasztalják a libidó drámai csökkenését. 

A hormonpótló terápia javíthat ezen, de ezek egészségügyi kockázata gyakran meghaladja a terápia előnyeit, főként idősebb hölgyek esetében. 

Ha szeretnénk természetes úton támogatni a hormonrendszerünket, akkor figyeljünk arra, hogy eleget mozogjunk, megfelelő legyen az alvásunk minősége, alacsonyan tartsuk a stressz szintjét és egészségesen étkezzünk. Az ösztrogének pótlásának egyik kiváló módja, ha a mediterrán étrendet követjük, amely gazdag olyan élelmiszerekben, amelyek fitoösztrogéneket tartalmaznak.

Depresszió

Az ösztrogén készteti az idegsejteket működésre, tehát ha az ösztrogénszint csökken, akkor nem aktivál megfelelően bizonyos agyi területeket. Amennyiben ez az agy érzelmi központjában, az amygdalában történik, az hangulatingadozáshoz vezet. Ennek nyomán a változó korban egyre gyakoribbá válik a depresszió, ami önmagában is csökkenti a vágyat. 

Az antidepresszánsok, különösen a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI) szedése ugyan hatékony lehet a depresszió ellen, de egyben csökkentheti a szexuális érzékenységet is. 

Ha úgy érzed, hogy nagy mértékben csökkent a libidód, érdemes átbeszélni az orvosoddal, hogy milyen más gyógyszerre tudnál váltani.

Gyógyszerek hatása

A magas vérnyomás elleni gyógyszerek szintén befolyásolhatják a vágyat. Mivel számos készítmény van a piacon, próbáld meg az orvosoddal megtalálni azt, amelyik anélkül tartja alacsonyan a vérnyomásodat, hogy csökkentené a libidód.

Bármilyen gyógyszert is szedsz, ha úgy érzed, hogy csökken a szexuális vágyszinted, érdemes utánanézni, hogy adott hatóanyag hogyan hat a libidóra. 

Alkohol 

Bár egy pohár bor fokozhatja a libidót, az erős alkoholfogyasztás megnehezítheti az orgazmus elérését.

Betegségek

A rák vagy egyéb súlyos betegség miatt folytatott kezelés csökkentheti a szex iránti érdeklődést.

A véráramlást és az idegműködést befolyásoló betegségek, köztük a cukorbetegség, a vesebetegség, a szívbetegség és a szklerózis multiplex szintén csökkenthetik a szexuális válaszkészséget.

Stressz és szorongás 

A munkahelyi nyomás, a családi kötelezettségek, a magánélet hiánya és a gyermekek vagy az idősödő szülők miatti aggodalmak mind növelik a szervezet stressz szintjét. Ezzel együtt növekszik a stressz hormon, a kortizol szintje is, ami viszont csökkenti az ösztrogén és a tesztoszteron szintjét, ami a szexuális vágyat növelné. Ezért is fontos az öngondoskodás, az énidő, a mentális erőnlétünk növelése.

A fájdalom kezelése

A dyspareunia - a közösülés közbeni fájdalom - a változókorban lévő nők mintegy felét érinti, és az egyik leggyakoribb ok, amiért a nők tartózkodnak a szexuális élettől. Ez többek között az alábbiak miatt lehet:

Hüvelyi sorvadás 

Amikor a menopauzát követően az ösztrogén szintje csökken, a hüvely nyálkahártyája elvékonyodik, a hüvely fala kevésbé rugalmas és a nedvesedés csökken. Ezek a változások hüvelyszárazságot, égő érzést vagy viszketést eredményezhetnek, ami a behatolás során súlyosbodik. A helyi ösztrogén - krém, kúp vagy gyűrű formájában - segíthet a hüvely szöveteinek regenerálásában és a nedvesedés elősegítésében. A vízalapú síkosítók szintén segíthetik a fájdalommentes behatolást. Több, a hüvelyt hidratáló kúp is kapható, amelyek nedvességgel töltik fel a kiszáradt szöveteket.

Urogenitális gyulladás

A hüvelyi és húgyúti fertőzések és az olyan bőrbetegségek, mint az ekcéma, a pikkelysömör okozhatnak behatoláskor fájdalmat. Ezek általában antibiotikumokkal vagy helyi szteroid krémekkel kezelhetők.

Párkapcsolati tényezők 

A partnerek közti őszinte, nyílt kommunikáció az egészséges szexuális kapcsolat alapja. Nem érdemes megjátszani a vágyat, az orgazmust. Jobb, ha tudtára adod a partnerednek, ha kevésbé vágysz a szexre, vagy ha az együttlét fájdalmas. Kössetek kompromisszumokat, kísérletezzetek. Próbáljatok ki új pozíciókat és technikákat, amelyek kényelmesebbek és fájdalommentesek lehetnek. A hüvelyi közösülés nem az egyetlen lehetőség, a nemi szervek ingerlése és az orális szex is nyújthat annyi kielégülést, amennyire éppen szükségetek van.