Emlékszem, amikor az 1980-as évek közepén Olaszországból kiindulva megjelent a slow food mozgalom, amely a nem rohanós életilozófiára hívta fel a figyelmet. Próbálta visszavezetni az embereket a főzés öröméhez és a gondtalan, lassú étkezés rutinjához, ami nem csak a táplálékbevitelről szól, hanem az emberi örömszerzés forrásáról is. A lelassulás, a nyugodt, gondtalan percek élvezete, a lecsendesedés, a magunkra és környezetünkre való odafigyelés az élet mind több területén kikövetelte magának a figyelmet. Mára már megjelent az igény a lassításra a munkahely, az utazás, a szülőség, sőt a szexualitás területén is.
Kapcsolataink kezdeti szakaszában még hosszú időt töltünk egymás testének felfedezésével, élvezzük, ha egy egy érintéstől a partnerünk izgalmában megremeg és újabb erogén zónákra bukkanunk. Miután kiismerjük párunk preferenciáit, azokat az érintéseket, amikkel örömet okozhatunk neki, akkor viszot elkezdjük rutinszerűen alkalmazni azokat annak érdekében, hogy minél gyorsabban és közvetlenebb úton juttassuk őt orgazmushoz. Ugyanazokat a hatékonynak gondolt mozdulatokat vetjük be alkalomról alkalomra a gyors célbaérés érdekében, ezáltal kihagyjuk az új élmények lehetőségét, kimarad az újdonság, a felfedezés, a meglepetés, amely felerősítheti az izgalmat.
Rohanó életünkben a szexre szánt idő is egyre csökken, amit minél hatékonyabban szeretnénk felhasználni. Úgy érezzük sürget az idő, sietnünk kell, hiszen az együttlét után még uzsonnát is kell csomagolni a gyereknek vagy egy határidős munka vár még ránk.
A kapcsolat kezdeti időszaka után gyorsítunk, a cél a partner mielőbbi csúcsra juttatása, de a célhoz vezető út élvezetére már egyre kevesebb idő marad. Miután egyszer már feltérképeztük a partnerünk testét, ennek a térképnek a birtokában csak a gyors és céltudatos örömszerzésre koncentrálunk. A hosszútávú párkapcsolatokban rutinná válik a szex, eljön az idő, amikor a felek inkább csak gyorsan túl akarnak esni rajta. Ennek nyomán hamar megjelenik a szexuális unalom, a szex monotonná és kiszámíthatóvá válik. Ennek eredményeképpen csökken a vágy, kevesebb lesz együttlét, miáltal egyre elégedetlenebbek lesznek a szexuális életükkel a házastársak. Nem is a szex iránti vágyuk csökken, hanem ezt a gyors, rutinszerű szexet nem kívánják.
Ezeknél a gyors aktusoknál pont az izgalom felépülésére nem szánnak időt, az előjátékon spórolnak, ami pedig ahhoz szükséges, hogy testileg és lelkileg is fölkészüljünk a szexre. Ha el is jutunk az orgazmushoz, az nem lesz olyan intenzív, mint az elnyújtott stimuláció után átélt élvezet, ami nőknél akár többszörös orgazmushoz is vezethet. Ettől fosztjuk meg magunkat a gyors szexszel. Úgy tűnik, a hosszabb szexuális aktus és változatosabb nemi élet nagyobb szexuális megelégedettséggel jár.
Ha időt szánunk a szexuális együttlétekre és nem csak gyorsan túl akarunk esni rajta és ha az újdonság keresésének a vágyával fordulunk a partnerünk felé, akkor tuduk változtatni a szexuális rutinjainkon is. Felgyorsult világunkban az életünk minden területén érdemes lelassulni és ez a szexben sincs másként... megéri több időt szentelni a jelen pillanat élvezetének.
Ha szeretnél személyesen, tabuk nélkül beszélgetni a szexualitásról, szexuális önismeretről, szexuális elakadásokról, akkor várunk szeretettel az alábbi eseményen. Gyere bátran, a múltkori tapasztalatok alapján elmondható, hogy olyan megtartó, bizalmi légkör alakul ki, amelybe bármilyen téma, kérdés, gondolat behozható és megosztható.
Regisztrálok
