Az ún. szomatikus rendeléseken, amikoris a test gyógyítása az alapértelmezés, a szexuális problémákat általában testi okokra vezetjük vissza.
Érthető is ez a megközelítés, hiszen a testi gyógyítás arról szól: átadom neked a problémát, te pedig hozd helyre. A lelki út sokkal rögösebb: megmutatom neked a problémám és segíts, hogyan tudom ÉN megfejlődni, MAGAMBAN meghaladni. Az előbbinek laborvizsgálatok és gyógyszerek az eszközei, amelyek sokkal egyszerűbbek, mint a lélektani okok feltárása, működésmódok átírása. És bár hiszem, hogy a psziché és a szóma, vagyis a lélek és a test nem egymástól külön működik, most az “egyszerűbb” okokat vázolnám. Integrál szemléletben, a kvadránsokat tekintve, a jobb felső kvadránsban járunk, vagyis azt vizsgáljuk, ami egy jelenségből egyéni szinten kifelé látszik, testi jelenségekben megnyilvánul.
Amikor egy lány/nő a szexuális vágy nem megfelelő mértékéről panaszkodik, több dolgot érdemes megvizsgálni még a beszélgetés alatt. Milyen volt régebben, és mivé változott. A változást milyen egyéb történés kísérte, úgymint betegségek, hízás-fogyás, élethelyzet változása, stressz. A ciklusos működés, a menstruáció szabályossága, a peteérés jelenléte mind a szaporodás jegyében történik az élővilágban. Mi emberek hajlamosak vagyunk erről megfeledkezni. Pedig ha a környezetünk (szocio), a lelkünk (pszicho) vagy az egészségünk (bio) nincs rendben, akkor ez a szocio-pszicho-bio egyensúly megbomlik és a test, konkrétan a petefészek úgy dönt: a gazdatest nincs abban az állapotban, hogy szaporodjon. És bár az emberlétben a szexualitás nem feltétlenül szaporodási célú, mégis az alap programból ezt nem hagyhatjuk ki.
Ebben a felbontásban haladva tovább, nézzük a környezeti (szocio) szempontokat először. Ha sokat utazunk, költözünk, új munkahelyunk van, vagy tombol a covid életérzés - ez legalább annyira nehéz emberként, mint mondjuk teknősként a globális felmelegedés. Alkalmazkodni kell - és kérdés, mekkora megterhelődést jelent ez és milyen az egyén rezilianciája, vagyis biologiai énereje, hogy ezeket ne érezze meg, vagy hamar meghaladja. Van, akinek hetek, hónapok alatt, van akinek majd a következő generációjában fog ez sikerülni. Sose felejtsük el, hogy bár a megfigyeléseket sok emberből tesszük, az egyénnek a saját potenciáját kell figyelembe vennie.
A pszicho részre csak röviden térnék ki. Minden olyan állapot, ami ‘up and down’ regulál, vagyis hiányt képez, legyen az kedv, vagy energia állapot - az nem kedvez a szaporodásnak, ezáltal a szexuális vágynak sem. Fordítva is igaz: ha pl. pörgünk egy mániás állapotban, vagy ilyen hatású tudatmódosulásban, akkor a vágy bőven meghaladhatja a realitást, de erre kevésbé szokott panasz érkezni az érintettektől.
Depresszió, alváshiány, szeretetlenség, önbizalomhiány, borús napok télen - ezek nem a vad szerelmi nyargalászások időszakai.
A “bio” aspektus: lehetnek anatómiai okok, vagy az endokrin rendszer eltérései a libido csökkenés hátterében. Vannak fiziológiás és betegség szintű okok: a terhesség és a szoptatás időszaka, egyeseknél egyes ciklus szakaszok, fogamzásgátlók, bizonyos más okból szedett gyógyszerek, menopauza. Ezek nem törvényszerűek, de ha megfigyelhető összefüggés, akkor kimondhatjuk: egyesek így reagálnak.
Betegség alapú endokrin ok lehet a pajzsmirigy alulműködése, inzulinrezisztencia rosszabbodása, nagyfokú vashiány.
Anatómiai/betegség ok lehet fejlődési rendellenesség, kromoszóma eltérés, fájdalmat okozó gyulladás, kemo vagy sugárkezelés következménye.
Anatómiai, de fiziológiás ok pl a méretkülönbség vagy nagyfokú testalkatbeli különbség.
Ezek nem szigorú határok, egyes okok több szempontból is hatással lehetnek a szexuális vágyra, de próbáltam érzékeltetni, hogy egyfajta rendszerezés lehetséges és így könnyebben eldönthető, melyik irányt érdemes először követni a mielőbbi megoldás érdekében. Már az már fél siker, ha merünk beszélni róla, vagy legalább kérdésként felmerül bennünk, hogy biztos rendben van-e, ha a vágyunk hanyatlani kezd…
