TABUK NÉLKÜL - MÁS HANGON
Gyakran a családunkban, a közvetlen környezetünkben vagyunk a legsebezhetőbbek. Sokunk életét keserítik meg párkapcsolati gondok (válás, hűtlenség), vagy éppen a párkapcsolat konkrét hiánya, generációs problémák, örökölt sorsok.
"A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az." A családunk a közvetlen környezetünk, legszorosabb érzelmi kapcsolataink ide kötnek - itt vagyunk a legsebezhetőbbek, itt vagyunk leginkább kitéve belül a kudarc élményének, kívül az ítéleteknek, ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy a "nagykönyvben meg van írva" vagy ahogy megálmodtuk, ahogy szeretnénk. Sokunk életét keserítik párkapcsolati gondok (válás, hűtlenség), vagy éppen a párkapcsolat hiánya, a generációs problémák, az örökölt sorsok.
Életünk megannyi területe közül a család az, amely gyermekként legmeghatározóbb személyiségünk kialakulása szempontjából, ahol életünk alapvető mintázatai beíródnak, ahol a szocializációs hatások meghatározzák környezetünkhöz való későbbi viszonyulásunkat, ahol a legelső örömök és csalódások elindítanak a tapasztalások útján. Felnőttként a családhoz fűződnek legfontosabb kapcsolódásaink, itt játsszuk le napról napra a korábban megtanult játszmáinkat, itt a fészek, a biztonság, vagy éppen szenvedéseink legfőbb forrása. Itt tapasztaljuk meg a szülői lét csodáját, a tartós kapcsolódások örömeit és buktatóit, és legfájdalmasabb veszteségeinket. Nem csoda, ha a családi krízisek kihatnak létezésünk minden szegmensére, saját személyiségünk és társas kapcsolódásaink vonatkozásában is.
A krízisnek sok szintje lehet: az egyik véglet a napi rutinba beépülő, talán nem is észlelt bántalmazás (például párkapcsolati, gyerek – szülő, rokoni), amit csak akkor lehet detektálni, ha a tolerancia határait eléri a számtalan „mini-krízis” összegződése. Vagy csak akkor, amikor a gyermek felnő, és működésbe lépteti azokat a sémákat, amelyek még személyiségének formálódása időszakában, mindenféle én-védő mechanizmus hiányában beíródtak. A másik véglet, ami talán már a hírekben is felbukkan. A hátborzongató szint…
Azért adunk teret ennek a témának, mert a két véglet közötti megszámlálhatatlan megélés, történet, tapasztalás megosztása segítheti közösségünk tagjait, hogy támogassuk azokat, akik küzdenek ezzel, támpontot kapjunk, amikor összecsapnak a hullámok a fejünk felett, megoszthassuk működő stratégiáinkat, és vígaszt nyerjünk azokban a pillanatokban, amikor úgy érezzük, egyedül maradtunk nehezeinkkel.
Várjuk élményeiteket, tapasztalataitokat honlapunk #azéntörténetem oldalára, és ha személyes kapcsolódásokon keresztül szeretnél részt venni közösségünk életében, várunk szeretettel csoportjainkon a Más Hangon Központban.